Az nem elég, hogy megölték Abu Bakr al-Bagdadit az amerikaiak, mondja Nadia Murad jazidi nő, akit 2014-ben elraboltak, megerőszakoltak és szexrabszolgasorba taszítottak az Iszlám Állam fegyveresei, és aki 2018-ban Nobel-békedíjat kapott. Tovább kell menni szerinte az igazságszolgáltatással.
Nadia Murad, Malala Juszafzai és Sonita Alizadeh ma már a női erő jelképe, pedig mindannyian olyan országban születtek, ahol a nőknek – bármi történjen is velük vagy ellenük – hallgatniuk és tűrniük kell. Mindannyian megjárták a poklot, és fiatal koruk ellenére már most rengeteget tettek azért, hogy kicsit jobb legyen ezen a világon élni. Ehhez viszont újra és újra fel kell tépniük a saját sebeiket. Így lesznek traumák árán hősök.
Az idei Nobel-békedíjas Nadia Muradot is elrabolták és szexrabszolgaként tartották fogva. Szabadulása óta azért kampányol, hogy az Iszlám Állam vezetőit nemzetközi bíróság előtt vonják felelősségre.
A lány 21 éves volt, amikor húgával együtt elrabolták az Iszlám Állam fegyveresei, és eladták szexrabszolgának. Sikerült megszöknie, és most azért küzd, hogy a rémálomnak vége legyen.
A háború sújtotta területeken szisztematikusan elkövetett nemi erőszak ellen harcoló két aktivista, Denis Mukwege kongói orvos, és Nadia Murad jazidi jogvédő kapta meg az idén a Nobel-békedíjat. Bár a jelöltek között volt Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezetői is, a díj sorsáról döntő bizottság nem tartotta őket érdemesnek a kitüntetésre.
